Reggel az Anna kútnál nemcsak az Európa liget felé közlekedő, a pirosnál álló Pesa villamosok miatt álltak meg a kerékpárosok: a Rádió 88 beach flagalagútjában is szinte mindenki fékezett. Itt volt a bringás reggeli, ahol szokás szerint a Fodor-szakképző iskola jóvoltából kakaós (és)/vagy pizzás csigát kaptak a kerékpárosok, gyümölcslevet, túró rudit, sőt, Pick snackkolbászt is. A Biciklin Szeged mini szervizpontjában felpumpálták a gumikat, az olajat soha nem/régen látott láncokat is beolajozták, sokan éltek is a lehetőséggel.
Az egy-két pillanatra megálló, lassító kerékpárosok kivétel nélkül azt mondták, hosszú évek óta kerékpároznak, mert sokkal gyorsabban beérnek dolgozni, sokkal könnyebb megállniuk, parkolni a munkahely környékén, mintha autóval járnának, vagy a közösségi közlekedési eszközöket használnák.
Itt, a bringás reggeli helyszínén tartott sajtótájékoztatót Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester is, aki szokása szerint biciklivel indult el szőregi otthonából, és szokás szerint sokkal gyorsabban átért Szőregről, a Belvárosi hídon át, mintha autóba ült volna – hat kilométert huszonegy perc alatt tett. Elmondta, eddig milyen közösségi közlekedési fejlesztések, kerékpározást segítő beruházások valósultak meg Szegeden. Hangsúlyozta, az autós közlekedés problémái a belvárosokban, nemcsak Szegeden, mindenhol állandósulnak, hiszen „eleink ilyen széles utcákat hagyták ránk.” Ezért is próbálják mindenhol világszerte arra ösztönözni a városlakókat, hogy ha lehetőségük van rá, akkor fenntartható módon közlekedjenek. Ennek a „kirakatai” a mobilitási hét, az autómentes nap, a bringás reggeli, de Szeged nemcsak ezeken az alkalmakon tesz azért, hogy minél fenntarthatóbb legyen a közlekedés a városban. Nagy Sándor ennek kapcsán a villamos nagyprojektre, a trolibusz- és buszfejlesztésekre is visszatekintett, de büszkén ismételte át, Szeged volt az első város, ahol ingyenes volt a wifi a közösségi közlekedési eszközökön és nálunk lehetett először bankkártyával is menetjegyet venni a buszokon, trolikon, villamosokon.
A lassan véget érő SASMob-projekt is ezzel a céllal indult el már négy éve: bevonni a nagy munkáltatókat, hogy a segítségükkel sikerüljön meggyőzni az ott dolgozókat, ha tehetik, akkor ne autóval járjanak munkába, hanem inkább kerékpározzanak és közösségi közlekedési eszközökkel járjanak dolgozni. Ebben a projektben fejlődött nagyot a kerékpáros infrastruktúra: a résztvevő cégek kerékpártárolókat építettek, sőt, cégen belül is kialakítottak szervizhelyeket, kerékpárokat, rollereket vásároltak a dolgozóknak, amiket ők hosszabb-rövidebb időre ki is bérelhetnek. De ennek a projektnek a keretében telepítettek jegyautomatákat is a cégekhez.
Az Európai Unió finanszírozta SASMob jövőre „átalakul:” városi alapot hoz létre az önkormányzat azért, hogy a kisebb munkaadókat is bevonhassák, így támogatva őket is, hogy a munkavállalóik minél fenntarthatóbban járhassanak dolgozni. Pályázati lehetőségeket kínálnak majd ezeknek a cégeknek, hogy ezeknél a vállalkozásoknál is épüljenek például kerékpártárolók. Cél, hogy minél több munkahely népszerűsítse a fenntartható közlekedési formákat.
Garai Szakács László
